Parázsló parázs
2020. május 27. írta: NyIvett

Parázsló parázs

Egy vágy nem csinál nyarat

Minden nap egy újabb csoda. Egy újabb, váratlan ajándékkal teli nap. Hihetetlen, hogy az elmúlt időszakban miket tapasztalhattunk meg, és mennyi mindenen vagyunk túl. Itt, a fizikai síkon lelassulásra és lecsendesedésre, az anyag, a túlgondolkodás és túlhajszolás elhagyására, az elméből való kilépésre kényszerültünk. Míg Univerzális, energiák szintjén felgyorsulás történt, és a fókusz a befelé fordulásra, az önmunkára, a lélek ápolására, a küldetésünk útjának megtalálására, vagy éppen az abban való kiteljesedésre helyeződött.  Az érzelmekre, a szívre, a lélekre. Vulkánikus erővel robbant be, és égetett ki mindent, aminek ki kellett égnie. Kíméletlenül, tudatosan vagy tudatalatti, karma vagy karma nélküli módon jött. Arcon csapva, mélységekig rángatva, könnyeket fakasztva, lelket gyötörve, szívet facsarva, könnyebbséget hozva, örömet okozva. Jött és tarolt. Időt és várakozást kiiktatva. Szintlépést, fejlődést kierőszakolva. Értünk. Megdöbbentő módon, napi rendszereséggel ömlöttek a felismerések, az oldások és gyógyulások lehetőségét, és annak útját megvilágító energiák. Ezen energiák segítségével pedig napi szinten tudatosodtak a felismerések, és mentek végbe az oldások, gyógyulások. Sőt, napi szinten folyamatosan zúdultak ránk a belső munkához hozzájáruló feladatok. Szinte fel sem dolgoztuk az egyik nap eseményét, már jött is a másik.

A hasonló gondolkodású, érzésű, beállítottságú, energiákkal áramló, spiritualitást kóstolgató, vagy magát spirituálisnak mondó személyekkel való eszmecserék is hasonló megélésekről nyilatkoztak meg. Hálás vagyok mindazért a felismerésért, megtapasztalásért, megélésért, amit ebben az időszakban kaptam, és kapok, mert még nagyon is intenzíven tart. Ami engem illet, ezt már nem nevezném zúdulékonynak, de továbbra is intenzíven pulzál. Továbbra is napi rendszerességgel érkezik. Inspirációt vagy motivációt hoz magával, valamint gyógyítja azon részeket, amelyek gyógyulásra szorulnak. Valóban hihetetlen, hogy az EGY-ség rendszere mily tökéletességgel van megalkotva, és a sors kereke, az Univerzum, a Mindenség, a Jóisten, miképpen működteti ezt, hogyan áramoltatja felénk ezen energiákat. Hogy kihez mi jut el, mit rak hozzá vagy hoz le az EGY-ségből.  Hogy hogyan áramlik körülöttünk, és bennünk az egyező vagy ugyanazon energia, hogyan cserélődik ki bennünk és köztünk.

A tegnapi nap folyamán az egyik kedves személlyel való, baráti és lelki kapcsolódásunk során szóba kerültek az ő vággyal kapcsolatos, aktuális megélései. Az ő lelkivilágába való beleérzésből született a következő írás, mely engem is megérintett.

Van úgy, hogy valaki pillanatok alatt belopja magát a szívünkbe. Csak úgy, minden nélkül szeretünk valakit, ragaszkodik hozzá a lelkünk. Hirtelen, megmagyarázhatatlanul. Nincs benne intenzív kommunikáció, nincs benne egymás megismerése, felfedezése, nincsenek sűrű találkozások, sőt, igencsak ritkák. Nem akaródzik komolyodni és elmélyülni ezen fajta emberi kapcsolódás, és nem akaródzik komolyodni, elmélyülni benne a két ember sem. Mégis! A szikra felpattant, megpezsdült. A parázs ragaszkodik ahhoz, aki megpiszkálta őt. A parázs makacsul vágyja magát felfelé. Nagyobbra növekedni. A parázs tüzesen akar égni. A parázs vágyja magának az oxigént. De a parazsat ritkán piszkálják meg. Így a parázs nem tud lángra gyúlni. Nem tud kiáradni, megmutatkozni. Nem tudja felfedni valós önmagát. Ez nem elég a parázsnak. Így, a parázs, csak parázs marad. A parázsnak pedig csak várakozása és vágyakozása marad. Várakozik, és vágyakozik arra, hogy egy szösszenetnyi kommunikációs szellőcske felkócólja őt újra, és ebben a kapcsolódásban majd, egyszer, valamikor tűzként lobbanhat fel. Parázslásában tűnődik:

- Vajon hagyjam szikrámat elaludni? Parászló állapotomból visszavetkőzve váljak hamuvá? Miért csak a vágy az, mely hű társamként van velem? 

A szellő figyelemmel kíséri parázslásának vívódását. Körül öleli, körül cirógatja, figyel rá, hallgatja, parázslásának lelkét megtámogatja. 

- Lelked ragaszkodik, szíved nyiladozik, kérdéseidben a válasz, mint mindig, most is ott lakozik! Kinek igénye parazsad csak olykor felkócolni, annak erejét is csak a puszta vágy tükrözi. Ereje nem elegendő egyébre. Nem Ő lesz az, ki szikráidat lángra lobbantja, ki tüzet gyújt benned, ki parazsad Életre hívja! 

A parázs szeretettel megköszönte és tudatosította magában a szellő szavait. Könnyei gördületében újra értékelte magában kapcsolódásának minőségét. Megőrizte azon szikráját, mely egy napon majd valakinek elegendő lesz ahhoz, hogy hatalmas tűzre lobbanjon. 

Minden nap egy újabb csoda! Minden nap kapunk egy-egy ajándékot, akár közvetlen, akár közvetve, tudatosan vagy tudat alatt, megcélzottan, hozzásegítünk valakit vagy hozzásegítjük magunkat ahhoz, hogy egy jobb, harmonikusabb, békésebb, könnyedebb, tiszta, szeretettel teljes emberré váljuk. 

By: Ivi, 26/05/2020, Budapest 

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a lent látható önmagunk szeretete frekvencia linkjét, amely hallgatása segít ráhangolódni önmagunk szeretet-energiájára, és segít ráhangolódni történetem mélységeire.  

https://www.youtube.com/watch?v=YeMAzOqN7jY

Fotó: Szabó Sipos Barnabás festménye 

https://hu.pinterest.com/pin/593138213393879479/

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenetterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr2715719176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.