A szeretet otthona
2016. január 14. írta: NyIvett

A szeretet otthona

Vágytam a múltba, lelkem epedő szavára, Vártam a jövőm, szívemre hallgatva. De most, végre, megérkeztem a jelenbe, Elhagyva múltamat, lepakolva életeimet. Nem rohanok a jövőbe, láttatni vakon, előre, Itt vagyok a pillanatban, ebben az időben. Kérded, hogy bírom? Mi tart? Hol, s mikor lesz a…

A bástya
2016. január 12. írta: NyIvett

A bástya

Volt idő, amikor a szégyenérzet karon ragadott, és mindennapi társamként együtt ballagtunk az ismeretlenben. Én próbáltam magam tartani, és ő próbált még mélyebbre rántani. Szinte hajbókoltam neki. Volt idő, amikor kemény, bántó, trágár szavak záporoztak fejem felett, arcomat mardosva, élesben,…