...Mindenkinek írok, és magamnak. Kedvtelésből, kikapcsolódásból, töltődésképpen, meditációképpen, és legfőképpen szerelemből.
Ehhez értek a leginkább, ezen a területen tudok a leginkább kiteljesedni, és alkotni folyamatában. Mindemellett pedig hálát adok azért, hogy ez a véna, képesség, tehetség…
Visszakanyarodva a történetem elejéhez, úgy kezdtem el az írást, hogy kiírtam magamból az aktuális érzelmeket, mint ahogy most is. Nem tudom a pontos idejét, nem emlékszem, főként, hogy a számok, és az idő memorizálása nem éppen az erősségem. Talán tizenéves lehettem. Többnyire versformában,…
Az idő elteltével tapasztaltabb, tudatosabb, és önmagát is folyton képző felnőttként már megértettem sok mindent. Őt is, és az akkori állapotot is. Gyermekkorának, és életének feldolgozatlan sérelmei mély lenyomatokat hagytak a lelkében és a szívében, mint ahogyan a miénkben is. Mélyet,…
Egy kezdeti cikkben már írtam arról, hogy miért hoztam létre az oldalt, de most szeretnék kicsit bővebb betekintést nyújtani abban, hogy mi is a célom, a küldetésem, ezen a vonalon, és ki vagyok én valójában, aki az írásokat megossza veletek, az olvasókkal.
Gyerekkorom óta foglalkozom művészettel,…
Hogy mi az a könny?
Lelkünk mélyéről feltörő, arcunkon végiggördülő csillámlások. A test nélküli, megfoghatatlan állapotból elinduló, és a testet öltő, megfogható állapotba érkező gyógyító létező. Egy csoda.
Születésünktől fogva együtt élünk vele, és oly megszokott, hogy jelen van életünkben,…
Dönteni és megdönteni. Bármit és mindent.
Mindennapjaink döntésekkel vannak tele. Döntenünk kell arról, hogy amikor megébredünk, akkor teával, kávéval, egyéb élénkítő hatású folyadékkal, vagy az nélkül kezdjük a napot. Döntenünk kell arról, hogy milyen elemózsiát fogunk magunkhoz venni. Sőt, ha…
Amikor a vándor elérkezik egy új út kezdetéhez, akkor bizony döntenie kell.
Eleinte egy helyben áll, és várakozik. Vár arra, hogy el tudjon indulni. Várja a belső erőt, bátorságot, az önmagába vetett hitet és bizalmat ahhoz, hogy meg tudja tenni. Nem cselekszik, nem mozdul, csak egyhelyben áll,…
Vágytam a múltba, lelkem epedő szavára,
Vártam a jövőm, szívemre hallgatva.
De most, végre, megérkeztem a jelenbe,
Elhagyva múltamat, lepakolva életeimet.
Nem rohanok a jövőbe, láttatni vakon, előre,
Itt vagyok a pillanatban, ebben az időben.
Kérded, hogy bírom? Mi tart? Hol, s mikor lesz a…
Olykor zakatolnak a kérdések a fejünkben, akár a sebesen sikló gőzmozdony:
- Hogyan kezdjem? Merre menjek? Mikor induljak? Hogyan csináljam? Mi tévő legyek?
Minden újabb elindulást, és minden újabb állomást kérdések öveznek.
A bal lábam már a jövőm, a jobb lábam még a jelen síneit tapossa. Minden…
Volt idő, amikor a szégyenérzet karon ragadott, és mindennapi társamként együtt ballagtunk az ismeretlenben. Én próbáltam magam tartani, és ő próbált még mélyebbre rántani. Szinte hajbókoltam neki.
Volt idő, amikor kemény, bántó, trágár szavak záporoztak fejem felett, arcomat mardosva, élesben,…